Majdnem nyolcmillió forintjába került a Kovács családnak (a nevet megváltoztattuk) az idén januári ausztriai síelés. A család 12 éves fia elsodort egy 45 év körüli asszonyt a sípályán, és bár a nő csak könnyebben sérült, perre vitte az ügyet – és nyert. Az illetékes vorarlbergi bíróság kártérítést és járadékot is megítélt neki – így jött ki az említett összeg. A család ugyan nem kötött külön síbiztosítást, ám szerencséjükre lakásbiztosításuk tartalmazott felelősségbiztosítási elemet, így a gigantikus anyagi teher végül nem szakadt rájuk.

Bár a lakásbiztosítás elsődleges célja és funkciója az otthon (ingatlan és ingóságok) biztosítási védelme, a felelősségbiztosítási elem fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Jellemzően persze nem az említetthez hasonló „extrém” esetekben mutatkozik meg a harmadik félnek okozott kárra vonatkozó biztosítási védelem létjogosultsága, hanem a mindennapi, prózai károkozások során. Összeszedtünk néhány érdekesebb konkrét esetet.
 
A téli időjárás nem csak a sípályán, hanem odahaza is okozhat akár jelentős harmadik feles károkat. Egyik ügyfelünknél a tetőről zúdult le nagyobb adag hó egy járókelőre, és bár a peches delikvens szerencsére megúszta könnyebb sérülésekkel – és persze jókora ijedséggel –, mindent összeszámolva az okozott kár elérte a félmillió forintot. Pár százezer forintos tételt jelenthet egy elcsúszás is, már ha megállapítható a háztulajdonos felelőssége, például ha nem tisztította rendesen a járdát, és emiatt jégréteg fagyott rá.
 
A beázás – és ezzel szakítottunk a téli balesetekkel – talán a legtipikusabb eset, amikor harmadik feles kár keletkezhet. Közelmúltbeli történet, hogy ügyfelünk hűtőgépe leolvadt, a kicsorgó víz pedig az alatta lakó szomszédot áztatta el. Egy másik ügyfélnél pedig az akvárium törött el, és ez okozott ”áradást” a szomszédnál. A kár mindkét esetben pár tízezer forintos volt. Egy másik konkrét káreseménynél viszont masszív 5 millió forintos kár keletkezett. Eltört egy vízcső, és mivel mind a károkozó, mind a beázást elszenvedő lakók elutaztak, a víz hosszabb ideig áztatta a szomszéd lakását. Ott is a parkettát, amely megduzzadt, és arrébb tolta a lakás válaszfalait.
 
Látható tehát, hogy a lakásbiztosítás nem csak saját vagyonunk védelmére alkalmas, de arra is, hogy a másoknak okozott kárt ne nekünk kelljen téríteni. Amit érdemes figyelembe venni: ha lakásbiztosítás megkötésekor nem feledkezünk meg a felelősségbiztosításról, sok-sok problémától és főként nem várt kiadástól kímélhetjük meg magunkat. A legtöbb lakásbiztosítási konstrukció már tartalmazza a felelősségbiztosítást, így tehát könnyebb dolga van az ügyfélnek, de érdemes minden esetben utánajárni a szolgáltatás pontos részleteinek, tisztázni a fedezet mértékét és akár az extrém eseteket is feltérképezni. Első hallásra az egész csupán egy kötelezőnek tűnő elővigyázatossági procedúrának tűnhet, de gondoljunk csak bele, mit tennénk, ha például 3 óra múlva kapnánk egy telefont, hogy ki kell fizetnünk 8 millió forintot. Ugye, hogy hirtelen minden más probléma eltörpülne?
 
Nem szabad elfelejtenünk: az ördög nem alszik. Mi, akik a biztosítási szakmában dolgozunk, tisztában vagyunk ezzel, és ha megjósolni nem is tudjuk a balszerencse érkezését, az erre való felkészülésben azért segíthetünk. És ezt is tesszük. A kérdés már csak az, hányan gondolkodnak el a fenti sztorik hallatán: „vajon velem is megtörténhet?”