A kérdés persze költői. Hiszen tudjuk, a web 2.0-t nem lehet nagyon sokféleképpen csinálni. Hangszerelésben, célcsoportban, kommunikációs stílusban vannak ugyan különbségek, ám maga a műfaj ugyanaz: kölcsönös interakció. Interakció az olvasóval, aki ugyanakkor több klasszikus értelemben vett olvasónál: maga is aktív résztvevő a történetben. A kíváncsiság persze nem hagyott minket nyugodni, úgyhogy körülnéztünk a biztosítási iparágban: ki hogyan csinálja a web 2.0-t?

Saját cégcsoportunknál, a Vienna Insurance Groupnál (VIG) kezdtük. Nos, ami rögtön feltűnik: a csaknem ötven VIG-leányvállalat közül jól működő Facebook-profilja alig néhánynak van. A többség jelen van ugyan a közösségi site-on, ám rendszeres posztolással, tudatosan felépített tartalomszolgáltatással, és ebből fakadóan intenzív közösségi élettel csak kevesen büszkélkedhetnek.

Meglepő módon két kicsiny ország VIG-biztosítója az éllovas: a litván Compensa (Compensa-TU-SA-Vienna-Insurance-Group) és a grúz GPI Holding (GPI-Holding-Vienna-Insurance-Group). Előbbi újságcikkeket oszt meg, híradásokat vállalati és szakmai témában (na meg persze a litván nemzeti sporttal, a kosárlabdával kapcsolatos tudósításokat), utóbbi pedig – vegyes tematikájú – videókkal örvendezteti meg olvasóit. Mindkét csapatnál minden bizonnyal sok érdekes tapasztalat gyűlt mostanra össze, hiszen a litvánok tavaly október óta vannak fent a Facebookon, a grúzok pedig az év eleje óta.

Hasonló eredményre jutottunk, midőn a hazai biztosítók web 2.0-jelenlétét vettük górcső alá.  Rajtunk kívül mindössze három biztosítótársaság mutat aktivitást a Facebookon, a többiek vagy még egyáltalán nincsenek jelen, vagy ha jelen vannak, sem aktívak a közösségi oldalon. Saját blogfelület tekintetében pedig még ennél is rosszabb a helyzet: biztosítói blogot bizony az Unionon kívül senki sem működtet.

De vajon miért ódzkodik ennyire a biztosítási iparág a web 2.0-tól? Vagy csak nem ismerte fel a benne rejlő lehetőséget? Bárhogy legyen is, mi hiszünk a web 2.0-ban. Ez ugyanis az az eszköz, amely kapcsolatot teremt a biztosító és a társadalom között, amely lehetővé teszi, hogy meglássuk azt, ami partnereinknek fontos. Ehhez persze szükség van arra, hogy a partnerek el is mondják, ami a szívüket nyomja, megosszák velünk elégedettségüket vagy elégedetlenségüket. A cél világos a számunkra: nem csupán üzenni szeretnénk, hanem valós párbeszédre törekszünk,  e helyen is, amelyet web 2.0-nak hívnak.