csaknyugodtan

Az influenza szezon általában december elején kezdődik, a karácsonyi szünet idején van egy enyhülés, majd januárra-februárra éri el csúcspontját. Ilyenkor azonban már nagy a veszélye annak, hogy még a védelem kialakulása előtt elkapjuk a vírust, például a védőoltásra várakozás közben, az orvosi rendelő várójában. Érdemes tehát minél előbb beoltatni magunkat!

A korai, vagyis még ősszel történő oltást a szakemberek is ajánlják, később ugyanis a kisebb fertőzések miatt sokszor addig tolódik, amíg késő lesz, ráadásul a védelem kialakulása is két-három hét alatt válik teljessé, ezért is fontos minél hamarabb beoltatni magunkat. Az oltás egy évig véd, tehát a most megkapott vakcina hatása jövő őszig gyakorlatilag teljes.

Minden évben új védőoltás!

Az influenzaszezonnak sajnos minden évben vannak halálos áldozatai is, tavaly többeknél a vírus B típusát mutatták ki, amely ellen az idén bevezetett úgynevezett háromkomponensű influenza elleni védőoltás megfelelő védelmet nyújt. Ez tartalmazza a már 2011-ben is alkalmazott H1N1 vírus egyik változatát, valamint két új vírustörzset - a Yamagatát és a H3N2-t - is. A patikában kapható szezonális oltóanyagok összetétele megegyezik, mindössze gyártási technológiájukban térnek el egymástól.

Az oltóanyagok vénykötelesek, a háziorvossal kell felíratni őket, a védettség az oltást követően két-három héttel alakul ki. A vakcina ára idén 1500 és 3400 forint közötti, attól függően, hogy a teljes, elölt vírust tartalmazza, vagy csak a kórokozó egy részét - hasított vírust.

Idén újdonságnak számít az úgynevezett mikrotűs oltás, amely egyrészt kevésbé fájdalmas - mivel nem az izomba, hanem bőr alá adják be -, másrészt ezzel a változattal a vérzékenyek is olthatók, ugyanakkor ez számít a legdrágábbnak is. Ezt a típusú oltást csak 18 éven felüliek vehetik igénybe.

Kinek érdemes beoltatnia magát?

Az influenza szempontjából különösen veszélyeztetettnek számítanak a várandós nők, a krónikus betegek, a félévesnél idősebb gyerekek, az idősek, illetve a nagyobb közösségben dolgozók. Számukra az állam idén 1,3 millió ingyenes oltóanyagot biztosít, melyek október közepétől igényelhetők a háziorvosnál.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szerint az influenza nagyon súlyos betegség is lehet, hiszen soha nem lehet tudni, hogy mikor, ki, milyen súlyosságú megbetegedésen fog átesni, ha megkapta a fertőzést. Az ÁNTSZ szerint az influenza elleni védekezésben a védőoltásnál hatékonyabb módszer nincs.

Terhes nőknek ráadásul nem csak saját egészségük, de születendő gyermekük szempontjából is érdemes beoltatniuk magukat, hiszen a gyerekek szervezet féléves korukig nem reagál a vakcinára, az influenzavírust azonban már ekkor elkaphatják. Éppen ezért a kismamáknak a terhesség második, harmadik harmadában érdemes beoltatniuk magukat, így az ellenanyag bekerül a csecsemő szervezetébe is, és féléves koráig megvédi a fertőzéstől. A fél-hároméves gyerekeket pedig már be lehet oltani. Az oltásokat gyermekeknél egyes esetekben 4 héttel később meg kell ismételni.

Egészségbiztosítással a megelőzés is könnyebb?

Sajnos a mai magyar egészségügyet a legpontosabban a szervezetlenséggel lehetne jellemezni, tehát nem az orvosok szakértelmével, vagy a kórházak felszereltségével van probléma, hanem az ellátások igénybevételének módjával, körülményeivel. Mindannyiunkkal előfordult már, hogy influenza, megfázás kezdeti tüneteit észlelve inkább el sem mentünk az orvoshoz, mondván, úgyis csak pihenést, bőséges folyadékbevitelt, esetleg valamilyen tüneteket enyhítő gyógyszert ír fel, cserébe viszont órákig várhatunk sorunkra, rengeteg beteggel érintkezve közben, akiktől egy sor egyéb betegséget is elkaphatunk.

Szerencsére egy idén januárban életbe lépett törvénymódosításnak köszönhetően a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás és a visszavásárlási értékkel nem rendelkező balesetbiztosítás díja mellett már az egészségbiztosítás díja is elszámolható adó- és járulékmentes költségként a vállalkozások számára. Talán az egyik legnagyobb előnye, hogy a magán egészségbiztosítással rendelkező pácienst sorban állás, várakozás nélkül előre bejelentett időpontban fogadják az egészségügyi szolgáltatónál, időt és energiát megtakarítva ezáltal.

A legtöbb egészségbiztosítási csomaghoz ráadásul napi 24 órás forródrót is jár orvosi konzultációra, időpont-egyeztetésre, betegút-menedzselésre. A hosszadalmas, időrabló várakozási idő kikerülésén túl további előnye a magán egészségbiztosításnak a mindkét fél számára kellemetlennek számító hálapénz megkerülése is.

Ha pedig már megtörtént a baj és leterített minket a betegség és magas láz, óriási előnyt jelent, ha ki sem kell tenni lábunkat otthonról és házi vizit keretében otthon vizsgál meg minket az orvos. Ezt ma már szerencsére szintén fedezi néhány magán egészségbiztosítási konstrukció.

Betegnek lenni, de különösen orvoshoz járni senki nem szeret. Nem csak azért, mert a várótermekben töltött, sokszor akár órákig tartó várakozási idő alatt a mellettünk ülő összes betegségét elkaphatjuk, de a kezelések, gyógyszerek anyagi vonzata is elrettentő tud lenni. Nem beszélve a beteg és az orvos számára is kínos perceket okozó, borítékban – sűrű pislogások között – átadott hálapénzről.

Sok esetben már előre felkészülünk a vizsgálat vagy beavatkozások végén előálló szituációra, és a boríték ott lapul a táskában vagy a zsebünkben. Nem ez azonban az egyetlen járható út, ha szeretnénk megfelelő színvonalú orvosi ellátásban részesülni. A magán-egészségbiztosítás igénybe vételével garantáltan magas színvonalú szolgáltatást kapunk, legyen szó akár kisebb szakorvosi vizsgálatokról, akár komolyabb beavatkozásokról. Ezzel egy füst alatt búcsút inthetünk az órákig tartó várótermi, vagy a hetekig-hónapokig tartó speciális vizsgálatokra történő várakozásnak, nem utolsósorban pedig megszervezik nekünk az ellátást, így csupán a megadott időpontban kell a vizsgálaton megjelennünk. A legjobb egészségügyi szolgáltatók, orvosok fogadják ilyenkor a pácienst, és nem a lesajnált beteget látják bennünk, hanem egy fizető ügyfelet, akivel érdemes kedvesen, udvariasan bánni. A zsebben lapuló borítékra sem lesz szükség, hiszen a költségek rendezése is a konstrukció része.

Ha már az anyagiaknál tartunk, érdemes az orvosi kezelések valódi költségeiről is néhány szót ejteni, hiszen viszonylag kevesen kérdezik meg háziorvosuktól távozva, hogy tulajdonképpen mennyibe is került a vizsgálat, vagy a kapott kezelés, az adófizetők hány forintjába került a laborvizsgálat, vagy a gerincröntgen.

A magánrendelés egyik nagy előnye, hogy nem kell napokat, heteket várni az ellátásra, igény szerint igen rövid időn belül kapunk időpontot, azonban ennek tetemes anyagi vonzata van. Az internetet böngészve számos magánrendelő árait megtalálhatjuk, melyekből kiderül, hogy például egy tüdőgyógyászati szűrés 7-12 ezer forintba, egy nőgyógyászati citológia 2-14 ezer forintba kerül. A belgyógyászati vizsgálatok átlagosan 8-20 ezer forintos költséget jelentenek, míg a melanóma szűrést valamivel olcsóbban megússzuk:10-15 ezer forintot kérnek el érte. Mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk akkor is, ha allergia tesztre van szükségünk: 23-70 ezer forint közötti összegért igényelhetjük a magánrendelőkben, ha azonban az állami ellátást választjuk, a várakozás hetekre is nyúlhat: ez alatt az idő alatt pedig folyamatosan küzdenünk kell a tünetekkel.

Ezekről az összegekről egy átlag betegnek, aki a TB által finanszírozott egészségügyi ellátást veszi igénybe, természetesen fogalma sincsen, hiszen az állami intézmények falain nem lógnak díjtáblázatok. Őket inkább a jellemző hálapénz-tarifák nagysága érdekli, amely egy kórházi tartózkodás esetén tetemes összegre rúghat, végeredményben tehát az állami rendszerben is fizetünk a szolgáltatásért.

Nem mindegy persze, hogy milyen szolgáltatásért: magán egészségbiztosítás esetében orvos-szakmailag ugyan azonos ellátásban részesülünk, azonban az ellátás körülményeit, az orvosok, nővérek, betegápolók hozzáállását, kedvességét, a beteg-orvos kapcsolatot, a betegtájékoztatást, vagy a legnagyobb különbséget jelentő várakozási időt tekintve égbekiáltó különbségek figyelhetők meg a magán egészségbiztosítás és társadalombiztosítási alapú ellátás között.

Míg korábban a magán egészségügyi szolgáltatások sokak számára megfizethetetlen alternatívát jelentettek, addig a magán egészségbiztosítás megjelenésével, havi néhány ezer forintos kiadás mellett ma már mindenki számára elérhető közelségbe kerültek. Betegként ezzel mindenképpen jobban járunk, hiszen időt és energiát spórolhatunk meg azzal, hogy a biztosító telefonon megszervezi a vizsgálatot a számunkra. A megadott időpontban megkaphatjuk a kezelést kulturált és emberi szempontból is színvonalas körülmények között. A kényelem mellett persze az anyagiak is fontosak: az ellátás költségeit a biztosító téríti meg helyettünk. Aki megbetegszik, éppen elég tehernek érzi tüneteit, és nem vágyik az egészségügyi labirintusok átláthatatlan rendszerére, és arra a pszichikai teherre, amely a várakozás formájában nehezedik rá. A jó hír az, hogy alternatíva már van.