Az euróövezet adósságválsága zavargásokhoz, politikai felfordulásokhoz és a piac óriási kilengéseihez vezetett, most azonban már a milliomosokat is arra kényszeríti, hogy gyanús körülmények között szabaduljanak meg luxushajóiktól.

Görögországban és Olaszországban mintegy négyszeresére nőtt a luxusjachtokhoz kapcsolódó hamis kárbejelentések száma, köszönhetően a gazdagok bankszámláit érintő megszorító intézkedéseknek.

A gazdasági válság előtt még virágzott a használt luxusjachtok piaca, a krízis kirobbanása azonban a másodlagos piacot is megölte. A biztosítók sincsenek túl rózsás helyzetben, mivel a szerződések megkötésére, így a biztosítási érték megállapítására az előtt került sor, hogy a szuperjachtok piacán az árak esésnek indultak volna.

Már 2008-ban, a pénzügyi válság kezdetekor is megfigyelhető volt egy enyhe ugrás, azonban az elmúlt hat-nyolc hónapban már érezhetően megnövekedett a luxushajókhoz kapcsolódó gyújtogatások és hasonló incidensek száma.

A Lloyd's of London biztosítói egy sor gyanús kárbejelentésről adtak számot jachtokhoz kapcsolódóan, melyek értéke megközelítette a 2 millió eurót. A legtöbb kárbejelentés a Földközi-tengerről, azon belül is elsősorban Görögország legforgalmasabb kikötőjéből, a Pireusz kikötőből érkezett.

Egy biztosítóktól független brit kárszakértő cég, a Charles Taylor az elmúlt hat hónapban több mint 14 szuperjachthoz kapcsolódó gyanús kárigénnyel foglalkozott. A jelenség a társaság szerint sem új keletű: Nagy-Britanniában már 2009 óta emelkedik az esetek száma, ahol a jelzáloghitellel terhelt jachtok törlesztési gondokkal küzdő tulajdonosai különböző módokon igyekeznek megszabadulni hajóiktól, hogy aztán a biztosítókon hajtsák be a károkat.

Hajóbiztosítások esetén jellemzően a biztosítás megkötésekor rögzített áron értékelik a hajókat, amely gyakran magasabb annál az összegnél, mint amennyit a tulajdonos a piacon kaphatna vízi járművéért. Olaszországban a hajókat terhelő adók ráadásul akár az évi 256 ezer eurót is elérhetik, melyek be nem fizetése akár 300%-os büntetést is maga után vonhat. Görögországban a hatóságok ráadásul önkényesen is kivethetnek adót, amennyiben úgy érzik, hogy a tulajdonos bevallott jövedelme nem áll összhangban jachtja méretével és értékével. Áprilisban az olasz rendőrség razziát is tartott néhány kikötőben, ahol a hajótulajdonosok harmada nulla, vagy gyanúsan alacsony bevallott jövedelemmel rendelkezett.

Az egy-két millió fontra értékelt hajók körében a leggyakoribb a gyanús rongálások esete – derül ki a Charles Taylor adataiból. A rájuk megkötött biztosítás értéke azonban jóval magasabb, mint a jelenlegi piaci értékük, ami már önmagában csalás elkövetésére csábító körülmény.

A Charles Taylor cég által kezelt kárbejelentések között hét olyan eset is előfordult az utóbbi hónapokban, melyek a Pireusz kikötőben leégett jachtokhoz kapcsolódtak, egy esetben pedig egy komplett jachtkereskedés veszett oda egy tűzvészben. A rendőrség is vizsgálja az eseteket, két esetben pedig már büntetőeljárás is folyamatban van. Látható, hogy ezek a „kreatív ügyeskedések” csak ideig-óráig működnek, utána a csalók nem kerülhetik el sorsukat.