Több mint negyvenezer nőt érint Európa, Ausztrália és Dél-Amerika szerte egy azóta csődbe ment francia cég hibás implantátumainak esete. Több százan indítottak pert!

Az USA Tőzsde- és Értékpapírfelügyeletének (SEC) jelentése szerint a francia gyártócég, a Poly Implant Prothèses S.A. 2010-ben kért csődvédelmet, és összesen mintegy 1 millió dollár értékű felelősségbiztosítással rendelkezik. Szakértők szerint azonban ez a fedezet nagyrészt Franciaországra korlátozódik, ráadásul a cég csődbe ment, így a külföldi páciensek számára egy út maradt, a beültetést végző egészségügyi intézményekkel szembeni kártérítési igény benyújtása.

A kifogásolt implantátumokat Európában, Ausztráliában és Dél-Amerikában is széles körben forgalmazták. A PIP állítólag nem-orvosi minőségű szilikon gélt használt az implantátumok előállításához.

Miután az esetből több országban is szalagcím lett, a francia kormány tavaly decemberben felajánlotta a pácienseknek, hogy ingyen eltávolítják a kifogásolt, az elfogadhatónál nagyobb valószínűséggel kiszakadó implantátumot, amennyiben azt nem kozmetikai célból ültették be, és pert is kilátásba helyezett a gyártó céggel szemben. Később a német, a cseh és a holland kormány is azt tanácsolta az érintett állampolgárainak, hogy távolíttassák el a protézist.

A brit kormány év elején még azt mondta, hogy nincs szükség az eltávolításra, hacsak nincs konkrét panasza a páciensnek, később azonban mégis úgy döntött, hogy a brit egészségbiztosító (NHS) kifizeti az eltávolítás költségeit, azonban az új beültetést már csak magánklinikán, saját pénzből végeztethetik el a nők.

Egy walesi ügyvédi iroda jelezte azt is, hogy csoportos keresetet indít azon 700 brit páciens nevében, akik PIP implantátumot kaptak. Eredetileg a gyártó céget akarták perelni, mivel azonban az már nem végez üzleti tevékenységet, így csak a beültetést végző egészségügyi intézmények vonhatók anyagi felelősségre.

A brit kormány idén vizsgálatot indított, hogy a szabályozók és a magánklinikák miért csak azután kezdtek foglalkozni a problémával, hogy a botrányból újságcímlap lett, és miért nem figyelmeztették időben a több mint 40 ezer érintett nőt. A felállított bizottság a magánklinikák, a brit gyógyszerügyi hatóság (MHRA) és az egészségügyi minisztérium felelősségét is megállapította az üggyel kapcsolatban, mivel a pácienseket közvetlenül nem, csak a klinikákat értesítették a termék hibájáról.

A bizottság jelentése szerint a botrány kitörése előtt 21 hónappal a MHRA már tudta, hogy a termék kifogásolható, gyenge minőségű, mivel ipari használatra, matracok gyártására szánt szilikonból készült.