Az elmúlt hetekben több tragikus esemény is beárnyékolta a technikai versenyek szerelmeseinek napjait. Alig két hete az IndyCarban versenyző, angol Don Wheldon szenvedett halálos kimenetelű balesetet egy tömeges karambolban, a napokban pedig egy ígéretes MotoGP tehetség, Marco Simoncelli lelte halálát egy szerencsétlen ütközésben.

 

 

Ahogy az általában ilyenkor lenni szokott, persze azonnal felizzik a levegő, és egyre többen kezdik követelni a technikai versenysportok biztonságosabbá tételét. De vajon meddig növelhető a biztonság egy olyan sportban, ahol a versenyző minden pillanatban versenyez. Önmagával, az idővel, és géppel egyaránt.

Ahogy Ayrton Senna, az 1994-ben ugyancsak egy tragikus versenybalesetben elhunyt Forma1-es pilóta fogalmazott:
„Autóversenyzőként folyamatosan kockázatnak teszi ki magát az ember. Autóversenyzőnek lenni annyit tesz, hogy mások ellen küzdesz. És ha nem mész be többé a felkínálkozó résbe, nem vagy autóversenyző, mert mi versenyzünk. A győzelemért küzdünk. A legfőbb motiváció a győzelem, és nem az, hogy harmadik, negyedik, ötödik vagy hatodik legyél.”

Persze kérdés, hol kezdődik és meddig mehet el a biztonság? A motorversenyek már önmagukban nem lehetnek „biztonságosak”, hiszen a versenyzőket szinte semmilyen külső elem nem védi az esetleges ütközésektől, becsapódásoktól. A Forma1-es versenyzők egy része szerint a motorversenyek, illetve az IndyCar futamok a legveszélyesebbek, így ők nem is gondolnak arra, hogy a „száguldó cirkuszban” netán újabb biztonsági óvintézkedésekre lenne szükség.

Pedig a Nemzetközi Automobil Szövetség fontolóra vette Wheldon balesete után, hogy a Forma1-es autókat is lássák el teljesen zárt pilótafülkével. S, hogy ez megoldást jelenthetne-e bármire is? Vannak kétkedő hangok: Jackie Stewart, többszörös Forma1-es bajnok szerint az autók így csak tovább gyorsulnának, ráadásul egy idő után kétséges, hogy kilátnának belőle a versenyzők a verseny alatt az ablakra ragadó szennyeződések miatt, szintén kérdés, hogy egy baleset után miként tudnának kiszabadulni gyorsan a versenyzők egy lezárt búra alól?

Márpedig a versenyzők versenyezni akarnak, ahogy azt Senna is megmondta. És valószínűleg fognak is, akár jönnek új szabályok, akár nem. Egy dolgot azonban nekünk, „nem versenyzőknek” érdemes a szemünk előtt tartani: az utca nem versenypálya, még akkor sem, ha úgy érezzük, hogy legalább úgy tudunk vezetni, mint a profi pilóták. A versenyzők sem az utcán kockáztatják az életüket – pláne nem másokét! –, hanem a ringen. 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, csatlakozz a Facebook oldalunkhoz!