A szezonális gyümölcsszedési munkák idején sajnos nem ritkák a balesetek, melyek legtöbbször a felszerelés helytelen használatából, figyelmetlenségből származnak. A betakarítandó gyümölcs típusától függően egyes munkásoknak csak kesztyűre, másoknak térd- és könyökvédőre is szüksége lehet. Veszélyesebb üzem az olyan gyümölcsök leszedése, amihez már létrára, ne adj Isten ezzel párhuzamosan még vágóeszközre is szükség van.

Az éves borászati, szőlőtermesztési ciklus legmunkaigényesebb része a szüret. Bár szüretet valószínűleg mindenki látott már – filmen biztosan – röviden így lehetne összefoglalni a munkafolyamatot: a munkások hajnaltól kezdve fel-alá rohangálnak a szőlősorok között, hajolgatnak, nyújtózkodnak a gyümölcs után, mindezt ráadásul metszőollóval a kezükben. Amikor az edény megtelik, futnak vele a nagyobb tárolóhoz, hogy ott fejük fölé emelve beletöltsék és kezdődhessen minden elölről. Egyetemi kutatások – mert, hogy a témában még azok is készültek! - szerint a dolgozók percenként mintegy 25-50 vágást végeznek, a kád súlya pedig nem ritkán meghaladja a 36 kilót is, a munka pedig akár napi 6-12 órát is kitehet. Egyszóval nem láblógatásról van szó!

A szüret még akkor is rendkívül megerőltető fizikailag, ha semmilyen baleset nem következik be, pusztán a szüretelés közben végzett mozgás, nyújtózkodás, hajolgatás, emelgetés súlyos hát- és ízületi bántalmakhoz vezethet. A mozgásszervi tünetek, panaszok megelőzéséhez, csökkentéséhez mindenképp ügyelni kell arra, hogy ne emeljünk túl nehezet. A University of California és az UC Berkeley professzorai külön vizsgálatot is szenteltek a témának, tudományosan alátámasztva, hogy maximum mekkora lehet a súlya a tároló- és emelőkádaknak ahhoz, hogy a munkások ne szenvedjenek mozgásszervi sérüléseket, ugyanakkor ne csökkenjen jelentősen a termelékenység sem.

A vizsgálat során két szüreti időszakban figyelték meg a szüretelő munkásokat, amiből kiderült, hogy miután közel egyötödével, alig több mint 22 kilógrammosra csökkentették a szedőkádak maximális súlyát, a dolgozók körében mintegy ötödére csökkent a mozgásszervi panaszok száma, anélkül, hogy jelentősen csökkent volna a termelékenység.

Hátsérülések

A munkával kapcsolatos sérülések közül amúgy is a hátsérülések a leggyakoribbak, főként a mezőgazdaságban, ami nem csak a munkavállaló, de a munkáltató számára is veszteséggel jár, a kieső munkaórák, valamint az esetleges munkavállalói kártérítések nyomán.

Méhcsípések

Egyes gyümölcsszedő helyek környezetében nem ritkák a darázs- és méhcsípések sem, amely ellen legegyszerűbben a fészek szakszerű eltávolításával, vagy körbekerítésével lehet védekezni.

Mustgáz

A szüreti időszakban nagy figyelmet kell fordítani a must erjedése közben keletkező mustgázra, amely akár halálos balesetet is okozhat. Hagyományos módon gyertyával szokták ellenőrizni, hogy van-e mustgáz a pincében. A megelőzéshez gondoskodni kell a pince megfelelő szellőztetéséről, a szellőzőnyílások szabadon tartásával és az ajtó rendszeres nyitásával könnyen elejét veheti a gazda a veszélynek.

A végére hagytuk a legnagyobb veszélyforrást!

És amiről eddig még nem esett szó, de igen jelentős kockázati forrásnak számít a szüret idején, az ittas állapot, amikor nem kell semmilyen egyéb veszélyforrásnak jelen lennie ahhoz, hogy komolyabb sérülés következzen be. Szerencsére ma már ritkán fordul elő, hogy lábbal préselnék a szőlőt, így az alábbi videóban látható balesetek sem mindennaposak:

Bár a fenti eset tagadhatatlanul mosolyt csal az arcunkra, ilyesmi bármikor történhet – na, nem mindig ilyen mókás persze. Akár szüretelés közben, akár máskor, elég egy rossz mozdulat és már meg is történt a baj. Ilyenkor jön jól, ha van balesetbiztosításunk, ami fedezi a váratlan esemény kezelési költségeit. Legjobb persze, ha óvatosak vagyunk, de érdemes felkészülni ilyen eshetőségekre is, mert komolyabb probléma esetén a kezelési költségek jobban fognak fájni, mint maga a sérülés…