Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A szüret alatt is érhetnek kellemetlen meglepetések!

A szezonális gyümölcsszedési munkák idején sajnos nem ritkák a balesetek, melyek legtöbbször a felszerelés helytelen használatából, figyelmetlenségből származnak. A betakarítandó gyümölcs típusától függően egyes munkásoknak csak kesztyűre, másoknak térd- és könyökvédőre is szüksége lehet. Veszélyesebb üzem az olyan gyümölcsök leszedése, amihez már létrára, ne adj Isten ezzel párhuzamosan még vágóeszközre is szükség van.

Az éves borászati, szőlőtermesztési ciklus legmunkaigényesebb része a szüret. Bár szüretet valószínűleg mindenki látott már – filmen biztosan – röviden így lehetne összefoglalni a munkafolyamatot: a munkások hajnaltól kezdve fel-alá rohangálnak a szőlősorok között, hajolgatnak, nyújtózkodnak a gyümölcs után, mindezt ráadásul metszőollóval a kezükben. Amikor az edény megtelik, futnak vele a nagyobb tárolóhoz, hogy ott fejük fölé emelve beletöltsék és kezdődhessen minden elölről. Egyetemi kutatások – mert, hogy a témában még azok is készültek! - szerint a dolgozók percenként mintegy 25-50 vágást végeznek, a kád súlya pedig nem ritkán meghaladja a 36 kilót is, a munka pedig akár napi 6-12 órát is kitehet. Egyszóval nem láblógatásról van szó!

A szüret még akkor is rendkívül megerőltető fizikailag, ha semmilyen baleset nem következik be, pusztán a szüretelés közben végzett mozgás, nyújtózkodás, hajolgatás, emelgetés súlyos hát- és ízületi bántalmakhoz vezethet. A mozgásszervi tünetek, panaszok megelőzéséhez, csökkentéséhez mindenképp ügyelni kell arra, hogy ne emeljünk túl nehezet. A University of California és az UC Berkeley professzorai külön vizsgálatot is szenteltek a témának, tudományosan alátámasztva, hogy maximum mekkora lehet a súlya a tároló- és emelőkádaknak ahhoz, hogy a munkások ne szenvedjenek mozgásszervi sérüléseket, ugyanakkor ne csökkenjen jelentősen a termelékenység sem.

A vizsgálat során két szüreti időszakban figyelték meg a szüretelő munkásokat, amiből kiderült, hogy miután közel egyötödével, alig több mint 22 kilógrammosra csökkentették a szedőkádak maximális súlyát, a dolgozók körében mintegy ötödére csökkent a mozgásszervi panaszok száma, anélkül, hogy jelentősen csökkent volna a termelékenység.

Hátsérülések

A munkával kapcsolatos sérülések közül amúgy is a hátsérülések a leggyakoribbak, főként a mezőgazdaságban, ami nem csak a munkavállaló, de a munkáltató számára is veszteséggel jár, a kieső munkaórák, valamint az esetleges munkavállalói kártérítések nyomán.

Méhcsípések

Egyes gyümölcsszedő helyek környezetében nem ritkák a darázs- és méhcsípések sem, amely ellen legegyszerűbben a fészek szakszerű eltávolításával, vagy körbekerítésével lehet védekezni.

Mustgáz

A szüreti időszakban nagy figyelmet kell fordítani a must erjedése közben keletkező mustgázra, amely akár halálos balesetet is okozhat. Hagyományos módon gyertyával szokták ellenőrizni, hogy van-e mustgáz a pincében. A megelőzéshez gondoskodni kell a pince megfelelő szellőztetéséről, a szellőzőnyílások szabadon tartásával és az ajtó rendszeres nyitásával könnyen elejét veheti a gazda a veszélynek.

A végére hagytuk a legnagyobb veszélyforrást!

És amiről eddig még nem esett szó, de igen jelentős kockázati forrásnak számít a szüret idején, az ittas állapot, amikor nem kell semmilyen egyéb veszélyforrásnak jelen lennie ahhoz, hogy komolyabb sérülés következzen be. Szerencsére ma már ritkán fordul elő, hogy lábbal préselnék a szőlőt, így az alábbi videóban látható balesetek sem mindennaposak:

Bár a fenti eset tagadhatatlanul mosolyt csal az arcunkra, ilyesmi bármikor történhet – na, nem mindig ilyen mókás persze. Akár szüretelés közben, akár máskor, elég egy rossz mozdulat és már meg is történt a baj. Ilyenkor jön jól, ha van balesetbiztosításunk, ami fedezi a váratlan esemény kezelési költségeit. Legjobb persze, ha óvatosak vagyunk, de érdemes felkészülni ilyen eshetőségekre is, mert komolyabb probléma esetén a kezelési költségek jobban fognak fájni, mint maga a sérülés…

 

0 Tovább

A legmeglepőbb „focibalesetek”: egy tojás is életveszélyes lehet!

Kevés olyan foglalkozás van, mint az élsportolóké, ahol a sérülések, balesetek szinte mindennaposak. Azonban példák tucatja bizonyítja, hogy nem csak a pályán érheti őket baleset. Az alábbiakban összegyűjtöttük a sporttörténelem leginkább elhíresült focisérüléseit, melyek mindegyike a szigorúan vett játékon kívül történt.

10. Rio Ferdinand

Meglehetősen bizarr körülmények között, tévénézés közben sérült meg még 2001-ben Rio Ferdinand, a Leeds United akkori válogatott labdarúgója. A világ egykori legdrágább védője (18 millió fontért hagyta el a West Ham Unitedet) több órán keresztül a kisasztalon tartotta lábát, s térdhúzódást szenvedett. Ferdinand a sérülés miatt nem léphetett pályára a Newcastle United elleni találkozón, amelyen csapata hazai pályán szenvedett 3-1-es vereséget.

9. Richard Wright

Az Everton kapusa úgy sérült meg a Chelsea elleni kupavisszavágó előtt 2006-ban, hogy bemelegítés közben elbotlott egy, a kapu elé helyezett figyelmeztető táblában. A táblán ez állt: „A kapu nem használható. Kérjük, hogy bemelegítéshez használja az ideiglenes kapukat.”

8. Ever Banega

Az FC Valencia argentin középpályása tankolás közben szenvedett súlyos sérüléseket. Banega elfelejtette behúzni a kéziféket kocsiján, az autó elindult és a válogatott játékos bokája beszorult az egyik kerék és a járdaszegély közé.

7. Alan Wright

A mindössze 172 cm magas Alan Wright, az Aston Villa egykori védője akkor szenvedett térszalaghúzódást, mikor új Ferrarijában próbálta elérni a gázpedált. Szerencsére gyorsan felépült, és az angol újságok tapsvihara közepette egy 416-os Rovert vásárolt.

6. Dave Beasant

A veterán kapusnak sikerült nyolc hétre kiütnie magát 1993-ban, miután egy saláta öntetes üveget ejtett lábára, ami elvágott egy ínat a nagy lábujjában.

5. Alex Stepney

1975-ben a Manchester United kapusa annyira kiabált a védőknek a Birmingham elleni meccsen, hogy kiugrott az állkapcsa.

4. Kirk Broadfoot

Szintén rendkívül bugyuta sérülést szenvedett a skót Rangers válogatott védője, Kirk Broadfoot, aki otthonában két tojást melegített mikrohullámú sütőben, melyek annak rendje módja szerint az arcába is robbantak. A 24 éves hátvédet égési sérülésekkel kórházba szállították.

3. Santiago Cañizares

A spanyol kapusnak azért kellett kihagynia a 2002-es világbajnokságot, mert szállodai szobájának fürdőjében borotválkozás után elejtette az arcszeszes üveget, ami összetört, egy üvegdarab pedig elvágott egy ínat a nagy lábujján.

2. Steve Morrow

Gólöröm közben is meg lehet sérülni. Ez sikerült az Arsenalt erősítő Steve Morrownak is, aki győztes gólt szerzett az 1993-as Ligakupa-döntőben a Sheffield Wednesday ellen. Csapattársa, Tony Adams a lefújást követő ünneplés során vállára kapta Morrowt, ám véletlenül elejtette, a védő pedig kulcscsonttörést szenvedett az esés miatt, így a szezonban már nem léphetett pályára.

1. Darren Barnard

Az egykori Barnsley középpályásának térd ínszalagszakadása következtében kellett öt hónapos kényszerpihenőt tartania, miután a konyhájában elcsúszott kutyája vizeletében.

Toplistán kívül érdemes megemlíteni Sergio Agüero, a Manchester City argentin támadójának esetét, aki idén márciusban rejtélyes sérülése miatt nem játszhatott a Premier League-mérkőzésen. A csatár nyavalyájáról Roberto Mancini menedzser újságíróknak mindössze annyit mondott, „hülye” sérülésről van szó.

 

0 Tovább

Technikai sportok, és biztonság – két dudás egy csárdában?

Az elmúlt hetekben több tragikus esemény is beárnyékolta a technikai versenyek szerelmeseinek napjait. Alig két hete az IndyCarban versenyző, angol Don Wheldon szenvedett halálos kimenetelű balesetet egy tömeges karambolban, a napokban pedig egy ígéretes MotoGP tehetség, Marco Simoncelli lelte halálát egy szerencsétlen ütközésben.

Ahogy az általában ilyenkor lenni szokott, persze azonnal felizzik a levegő, és egyre többen kezdik követelni a technikai versenysportok biztonságosabbá tételét. De vajon meddig növelhető a biztonság egy olyan sportban, ahol a versenyző minden pillanatban versenyez. Önmagával, az idővel, és géppel egyaránt.

0 Tovább

Technikai sportok, és biztonság – két dudás egy csárdában?

Az elmúlt hetekben több tragikus esemény is beárnyékolta a technikai versenyek szerelmeseinek napjait. Alig két hete az IndyCarban versenyző, angol Don Wheldon szenvedett halálos kimenetelű balesetet egy tömeges karambolban, a napokban pedig egy ígéretes MotoGP tehetség, Marco Simoncelli lelte halálát egy szerencsétlen ütközésben.

Ahogy az általában ilyenkor lenni szokott, persze azonnal felizzik a levegő, és egyre többen kezdik követelni a technikai versenysportok biztonságosabbá tételét. De vajon meddig növelhető a biztonság egy olyan sportban, ahol a versenyző minden pillanatban versenyez. Önmagával, az idővel, és géppel egyaránt.

0 Tovább

Technikai sportok, és biztonság – két dudás egy csárdában?

Az elmúlt hetekben több tragikus esemény is beárnyékolta a technikai versenyek szerelmeseinek napjait. Alig két hete az IndyCarban versenyző, angol Don Wheldon szenvedett halálos kimenetelű balesetet egy tömeges karambolban, a napokban pedig egy ígéretes MotoGP tehetség, Marco Simoncelli lelte halálát egy szerencsétlen ütközésben.

Ahogy az általában ilyenkor lenni szokott, persze azonnal felizzik a levegő, és egyre többen kezdik követelni a technikai versenysportok biztonságosabbá tételét. De vajon meddig növelhető a biztonság egy olyan sportban, ahol a versenyző minden pillanatban versenyez. Önmagával, az idővel, és géppel egyaránt.

0 Tovább
«
123

csaknyugodtan

blogavatar

Extrém helyzetek, különös események, érdekes történetek, sok-sok tanulság.

Utolsó kommentek